24. fejezet: Bel- és igazságügyi együttműködés (határellenőrzés)

A fejezet tartalma

A csatlakozás eredményeként a magyar állampolgárok számára lényegesen könnyebbé válik a többi tagállam bíróságai előtti igényérvényesítés. A magyar bíróságok ítéleteit a tagállamokban, és azok bíróságainak ítéleteit Magyarországon, adminisztratív formaságok nélkül hajtják végre. A bíróságok, és az igazságügyi szervek közötti közvetlen kapcsolattartás révén gyorsabb, és akadály-mentesebb lesz a nemzetközi vonatkozású bírósági ügyek intézése.

Ha majd Magyarország bekapcsolódik az európai belügyi együttműködésbe, és külső EU-határainkon bevezetjük a schengeni határellenőrzést, sokkal hatékonyabban tudjuk felvenni a harcot korunk biztonsági kihívásaival - az illegális bevándorlással, a nemzetközi terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel, az illegális kábítószer- és emberkereskedelemmel - szemben. A magyar rendészeti, határrendészeti, vám- és igazságügyi szervek hatékonyságának növekedése ugyanakkor kedvezően hat vissza az európai térség biztonságára.

A bel- és igazságügyi együttműködés szerves része a schengeni rendszer. EU-csatlakozásunk időpontjában a schengeni szabályoknak csupán egy részét kell alkalmaznunk. A tagállamok közötti belső határokon az ellenőrzés leépítésére csak egy második lépcsőben, legkorábban 2007-ben kerülhet sor. A schengeni térség Magyarországra kiterjesztésének előfeltétele, hogy hazánk eleget tegyen a schengeni együttműködés követelményeinek, és az együttműködés alapjául szolgáló informatikai rendszer (Schengeni Információs Rendszer - SIS II.) technikailag is alkalmassá váljon az új tagok befogadására. A magyar állampolgárok számára ez után válik valósággá, hogy személyellenőrzés nélkül közlekedhetnek az egész schengeni térségen belül.

A bel- és igazságügyi együttműködés fejlődése az EU-ban

A bel- és igazságügyi együttműködés szoros összefüggésben áll a személyek szabad mozgásával és az EU-állampolgárság intézményének fejlődésével.

A munkaerő akadálytalan mozgásának követelményéből következik a tagállamok közötti, belső határok lebontására irányuló törekvés, amely azonban biztonsági kockázatokat rejt magában.

Míg az Európai Közösségek alapító szerződései még hallgattak a belbiztonságról, a tagállamokon az 1960-as években végigsöprő terrorista és szervezett bűnözési hullám hatására TREVI (Nemzetközi Terrorizmus, Radikalizmus, Extrémizmus, Erőszak) néven létrejött az első, laza bel- és igazságügyi együttműködés. Ez az együttműködés az elmúlt évtizedekben - az integráció más területeihez képest - lassan fejlődött, és az Európai Uniót létrehozó, 1993-ban életbe lépett Maastrichti Szerződésig az integráció keretein kívül zajlott.

A személyek szabad mozgása megteremtésében gyorsabban haladni akaró tagállamok (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) 1985-ben a luxemburgi Schengenben aláírták "A határellenőrzésnek a közös határokon történő fokozatos megszüntetéséről szóló schengeni egyezményt", amelyet 1990-ben az átfogó "Schengeni végrehajtási egyezménnyel" egészítettek ki. A Schengeni végrehajtási egyezmény által előirányzott kétlépcsős rendszer szerint, első lépcsőben, az egyezmény hatályba léptetésekor 1993 szeptemberében, a tagállamoknak csak bizonyos jogszabályokat kellett azonnal alkalmazniuk. A határellenőrzésnek a tagállamok közötti "ún." belső határokon történő lebontására, és az egyetlen külső schengeni határ létrehozására, csak 1995 márciusában, a második lépcsőben került sor, miután egy erre kijelölt, tagállami szakértőkből álló bizottság megállapította, hogy az egyezmény teljes körű alkalmazásának feltételei adottak a tagállamokban. A schengeni térség kiterjesztése újabb tagállamokra, ma is e szerint a kétlépcsős gyakorlat szerint történik. Ma, a tizenöt "régi" EU-tagállam közül csak Nagy Britannia és Írország nem részese a schengeni térségnek. Az EU-tagállamok mellett, Izland és Norvégia - egy speciális megállapodás révén - szintén részt vesz az együttműködésben.

A schengeni szabályozás

A személyek szabad mozgását elősegítő, és a belső határokon történő lebontásával járó biztonsági kockázatokat ellensúlyozó, főbb schengeni intézkedések ma a következők:

- A határellenőrzés megszűntetése a közös belső, és áthelyezése a külső határokra;
- A külső határokon történő beutazás közös feltételei
- A repülőtereken és a kikötőkben a schengeni térség polgárainak elkülönítése a térségen kívülről érkező utasoktól,
- A belépés és a rövid lejáratú vízumszabályok harmonizálása;
- Illetékességi szabályok a menekült kérelmek elbírálásra;
- A határőrizeti szervek együttműködésének koordinálása;
- A fuvarozók kötelességei az illegális bevándorlás elleni harcban, jogi együttműködés (kiadatás, információ-szolgáltatás).

Az együttműködést a személyek és az ellopott tárgyak azonosítását szolgáló Schengeni Információs Rendszer (SIS) segíti.

Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, az Unió polgárainak biztonsága érdekében, a személyellenőrzésnek a belső határokon való lebontásával párhuzamosan, a bel- és igazságügyi szervek közötti, alábbi területekre kiterjedő együttműködés kiépítését irányozta elő:

- Menekültügyi politika
- A tagállamok külső határai átlépésének ellenőrzése
- Bevándorlási, és harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos politika
- Kábítószer elleni küzdelem
- Nemzetközi csalások elleni harc
- Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben
- Igazságügyi együttműködés büntető ügyekben
- Vámügyi együttműködés
- Rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harcban

Az EU-alapszerződés módosított változata, az Amszterdami Szerződés az unió egyik alapvető céljaként jelölte meg a szabadság, a biztonság és a jog térségének megteremtését. Ennek érdekében három nagy területen vezetett be reformokat:

- Egyes bel- és igazságügyi együttműködési területekre nézve (menekültügy, bevándorlási politika, külső és belső határellenőrzés, igazságügyi együttműködés) közös politikák kialakítását tűzte célul;
- Felszámolta a schengeni együttműködés integráción kívüliségét, és azt beemelte az EU-politikák közé;
- Átalakította, és hatékonyabbá tette a rendőrségi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést.

Az Amszterdami szerződés azt is kimondta, hogy a jövőben csatlakozó új tagoknak a schengeni vívmányokat már kötelező uniós joganyagként kell elfogadniuk és átvenniük.

Felkészülés az Uniós tagságra

A bel- és igazságügyi fejezetnél Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon nem kért átmeneti mentességet, és a tagjelöltek közül elsőként zárta le a fejezetet.

Az Európai Bizottság ország-jelentései is megállapították, hogy Magyarország jogszabályi rendszere szinte teljesen összhangban van az EU-vívmányokkal. A felkészülés befejezése érdekében hazánknak az alábbi területeken kell erőfeszítéseket tennie: a jogharmonizáció befejezése (adatvédelem, vízumpolitika), a jogszabályokat kikényszerítő hatóságok anyagi és emberi erőforrásainak fejlesztése, a schengeni rendszer gyakorlati követelményeinek teljesítése.

A határőrségnél ezért folyamatos átfogó modernizációs program valósul meg. Az EU leendő külső határain jelentős létszámbővítést hajtanak végre, és átalakítják a határőrizeti kirendeltségek rendszerét. Több határátkelőhelyen fejlesztéseket valósítanak meg, folytatódik a schengen-kompatibilis határellenőrzési technikai és informatikai fejlesztés. Korszerűsítik az úthálózatot, és megteremtik az utasok és a gépjárművek hatékonyabb, gyorsabb ellenőrzéséhez szükséges feltételeket.

Magyarországnak teljes mértékben alkalmazkodnia kell az EU-tagállamok vízumpolitikájához is. Ennek érdekében vízumkötelezettséget vezet be két szomszédos országgal, Jugoszláviával és Ukrajnával szemben.

A csatlakozás fő hatásai

Az EU-csatlakozástól az ellenőrzés lebontásáig a schengeni belső határokon, Magyarország határai - minőségüket tekintve - szétválnak. Lesznek belső, vagyis a többi EU-tagállammal közös határaink: ilyen lesz a magyar-osztrák határ és az új EU-tagországokkal közös határok (előreláthatóan a szlovén-magyar és a szlovák-magyar határ). Az Ukrajnával, Romániával, Jugoszláviával és Horvátországgal közös határ nemcsak Magyarország, hanem az EU, és egyben a schengeni térség külső határává is válik.

A külső határokat ellenőrzőkre minden eddiginél nagyobb felelősség hárul, hiszen aki Magyarországra bejut, attól kezdve korlátozás nélkül mozoghat az egész schengeni térségben. Külső EU-határainkra a mostaninál várhatóan nagyobb nyomás nehezedik majd az illegális bevándorlás, a nemzetközi szervezett bűnözés és az illegális kábítószer-kereskedelem miatt: Magyarország egyre inkább e tevékenységek cél-országává válik.

A külső határokon a schengeni normáknak megfelelő, szigorú határellenőrzést vezetünk be. Az EU - az úgynevezett "Schengen Alapból" - 147 millió EURO-s támogatást biztosít Magyarországnak a 2004 és 2006 közötti időszakra, a határellenőrzés fejlesztésére és általában a schengeni követelmények teljesítésének támogatására.

Ma, a schengeni térség külső határának számító magyar-osztrák határon, az Ausztriába történő belépéskor egy spanyol, vagy finn EU-polgár, külön sávon, egyszerűbben és gyorsabban juthat át a határellenőrzésen. Annak, aki várakozott már hosszasan a nyári hőségben Hegyeshalomnál, hogy végre bejuthasson Ausztriába, bizonyára megfordult a fejében, hogy szívesen cserélne a mellette lévő EU-sávban szemmel láthatóan gyorsabban haladókkal.

EU-csatlakozásunk után a magyar-osztrák határ, tagállamok közötti, EU belső határrá válik. A határellenőrzés lebontására azonban csak EU-belépésünk után néhány évvel, a schengeni térségbe való integrálódásunkat követően, legkorábban, 2007-ben kerül sor. A jelenlegi határellenőrzés átmeneti fennmaradása ellenére, az EU belépésünk után nemcsak az EU-polgárok, hanem a magyar állampolgárok számára is gyorsabbá és akadály-mentesebbé válik a határátlépés, amely a tervek szerint egyszerűsített ellenőrzéssel történik: megszűnik a határregisztráció, és csak az utasok személyazonosságát vizsgálják.

Ha az EU-csatlakozás után a magyar állampolgárok közúton vagy légi, ill. vízi úton hagyják el Magyarországot, a magyar vagy az uniós sorban juthatnak át az útlevél-ellenőrzésen, ahol gyorsabb és akadály-mentesebb a forgalom. A magyar állampolgárok a belépés után várhatóan személyigazolvánnyal is beutazhatnak majd a tagállamokba.

Hogyan érinti az EU csatlakozás a határon túli magyar kisebbségeket?

A magyar EU-csatlakozás kapcsán többen attól tartanak, hogy az uniós határokon kívül élő magyar kisebbségek számára megnehezedik majd a kapcsolattartás az anyaországgal. Ezek a félelmek túlzottak és (részben) alaptalanok. A szomszédos államok számára hosszú távon az európai integráció a megoldás - rövid és közép-távon pedig a nyitás, a kölcsönös bizalom erősítésén alapuló gazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztése. Magyarország ennek jegyében bővíti határellenőrző infrastruktúráját és külképviseleti hálózatát.

Azon szomszédos országok polgárai, akik EU-csatlakozásunkkor vízummentességet élveznek az EU-ban, Magyarországra is vízummentesen utazhatnak be. Ebbe a kategóriába tartoznak a velünk egy időben (Szlovákia, Szlovénia,), vagy néhány évvel később az EU-ba belépő országok, tagjelölt országok (Románia), ill. a jelenleg még nem EU-tagjelölt Horvátország. Majdani EU tagállam szomszédaink - hozzánk hasonlóan - az EU belépés után, egy kétlépcsős rendszerben szintén a schengeni térség tagjaivá válhatnak. Így az ezekben az országokban élő magyar nemzetiségűek, nemhogy nem lesznek elzárva az anyaországtól, hanem a schengeni vívmányok adta lehetőségekkel élve uniós polgárként szabadon, ellenőrzés nélkül jöhetnek az anyaországba. Vízumot, előreláthatóan a kárpát-ukrajnai magyaroknak, és a Szerbiában élő vajdasági magyaroknak kell majd váltaniuk. Ukrajna, és Szerbia állampolgárai ugyanis vízumkötelesek az EU-ba történő beutazáskor. A vízumkötelezett országok polgárai számára a magyar, és majdani schengeni külső határ átlépését külképviseleti hálózatunk fejlesztésével, az átkelőhelyek infrastruktúrájának kibővítésével, valamint a vízumkiadás során alkalmazható könnyítésekkel kívánjuk elősegíteni.

A rövidebb vagy hosszabb ideig az Unión és így a schengeni térségen kívül maradó szomszéd országokban élő magyarság számára sem fog azonban a schengeni külső határ „vasfüggöny” jellegű választóvonalat. A ma Magyarország és Ausztria között húzódó schengeni külső határ, semmilyen problémát nem jelent a két ország közötti kapcsolatokban, a magyar és az osztrák polgárok utazásában. A magyar kormányok számára példa értékű, ahogyan a magyar-osztrák határon, mint schengeni külső határon az ellenőrzés megvalósul, és hasonló határrezsimek létrehozása a cél más határszakaszok mentén is.

Vissza a tartalomjegyzékhez